Elsőként indult el idén nyáron az OTP  Széchenyi Pihenő Kártya. Az OTP volt ugyanis az, amely hivatalos levélben jelezte azon szándékát a Magyar Kereskedelmi és Engedélyezési Hivatal és a szaktárca felé, hogy kártya kibocsájtó intézet szeretne lenni. Az úgynevezett állami nagyfoglalkoztatók közül pedig a MÁV Zrt. jelezte csatlakozási szándékát a SZÉP Kártya programhoz. 

Az OTP a Széchenyi Pihenő Kártya (SZÉP Kártya) piacán elsőként fogott neki a rendszer kiépítésének.

A Magyar Labdarúgó Szövetség Versenybizottsága decemberi ülésén versenyügyi eljárás során elkészítette az OTP Bank Liga 18-29. fordulójának időbeosztását.

A 18-29. fordulók időrendje ITT megtekinthető.

A 30. forduló bajnoki mérkőzéseinek kezdési időpontjait az MLSZ Versenybizottsága legkésőbb 2012. május 21-én (hétfőn) 12.00 óráig tűzi ki. A Magyar Kupa döntőjére 2012. május 1-jén kerül sor. Amennyiben a DVSC-TEVA és/vagy a Videoton FC a kupadöntő résztvevője lesz, a 2012.

Az OTP és a MOL áll a magyar labdaúgó utánpótlás-kiválasztás mögé a Bozsik-programon keresztül.

(mlsz.hu)

Sokak számára tűnhet titokzatosnak Pintér Sándor és az OTP kapcsolata. Pintér területe az OTP-nél a biztonságtechnika volt.

Nagy kereskedelmi bankoknál az igazgatótanácsba tulajdonosok, régóta a banknál dolgozó szakértők kerülnek, olyanok, akiknek a cég sokat köszönhet.

Némely internetes oldalakon megkérdőjelezik, Pintér Sándor tulajdonképpen mit tett le az asztalra, hogy miniszterségei közötti időszakban látszólag bérelt hely várja az OTP igazgatótanácsában.

Idén tavasszal kezdte meg működését Szegeden is a Csányi Alapítvány, ahol március 9-én nyitotta meg kapuit a Szövetkezeti úton lévő Közösségi ház, ami 27 tehetséges, de hátrányos helyzetű fiatalnak biztosít megfelelő körülményeket az iskolán kívüli tanuláshoz. A szegedi központ tanulóival együtt, összesen 162 kisdiák tanulhat a Csányi Alapítvány támogatásával, az Életút Tehetséggondozó Program keretein belül.

A Csányi Alapítvány 2005-ben kezdte meg működését.

Csányi Sándor 1953-ban született Jászárokszálláson, a helyi tsz mezőőrének és a háziipari szövetkezetben fonalhajtóként dolgozó feleségének második fiaként.

Privatizáció

Csányinak a privatizációról épp olyan markáns volt az álláspontja, mint az üzleti tervekről vagy saját elnök-vezérigazgatói posztjáról.

Tőkeemeléssel járó magánosítást nem látott szükségesnek, mert az OTP-nek a menedzsment és a könyvvizsgáló által deklaráltan nem volt tőkeproblémája. Ennek ellenére 1993 végén ötmilliárd forint értékben alárendelt kölcsöntőkét brusztolt ki magának (az állam által lejegyzett kötvényre a bank még ma is fizeti a kamatot), 1994-ben pedig ugyanennyivel megemelték a bank jegyzett tőkéjét - ezt az ötmilliárdot a következő évben százhúsz százalékon értékesítették, vagyis az ügyleten az állam még nyert is.

A kívülálló

Csányi Sándort kezdetben nem fogadta osztatlan elismerés a bankárvilágban, ami részben az OTP megítélésének, részben egyéniségének és államigazgatási múltjának volt köszönhető. "Nem rendelkezett érdemi banki gyakorlattal, inkább könyvelőnek tekintettük, mint bankárnak" - emlékszik egyik kollégája, aki szerint bankárkörökben "nyelveket nem beszélő, egyszerű kisemberként" tartották számon az OTP-vezért. Más forrásunk szerint 1991-ben, amikor az ÁVÜ a BB élére jelölte volna, a jegybank egyik elnökhelyettese megkérdezte: "Ki az a Csányi Sándor?"

Csányi "olyan lehetőséget látott meg az OTP-ben és saját magában, ami mindenki más figyelmét elkerülte" - ismeri el egy Csányival nem különösebben szimpatizáló pénzügyi szakember, hozzátéve: "Az elmúlt évek során maga is kikupálódott, megtanult angolul, tárgyalóképes, külföldön is elismert bankár lett belőle." Olyannyira, hogy akadt olyan, Csányi ténykedését egyébként szintén kritikusan szemlélő forrásunk, aki szerint "jellegzetes közép-európai beütései ellenére ő tekinthető az egyetlen magyar bankárnak.