Az OTP és a MOL áll a magyar labdaúgó utánpótlás-kiválasztás mögé a Bozsik-programon keresztül.

(mlsz.hu)

Sokak számára tűnhet titokzatosnak Pintér Sándor és az OTP kapcsolata. Pintér területe az OTP-nél a biztonságtechnika volt.

Nagy kereskedelmi bankoknál az igazgatótanácsba tulajdonosok, régóta a banknál dolgozó szakértők kerülnek, olyanok, akiknek a cég sokat köszönhet.

Némely internetes oldalakon megkérdőjelezik, Pintér Sándor tulajdonképpen mit tett le az asztalra, hogy miniszterségei közötti időszakban látszólag bérelt hely várja az OTP igazgatótanácsában.

Idén tavasszal kezdte meg működését Szegeden is a Csányi Alapítvány, ahol március 9-én nyitotta meg kapuit a Szövetkezeti úton lévő Közösségi ház, ami 27 tehetséges, de hátrányos helyzetű fiatalnak biztosít megfelelő körülményeket az iskolán kívüli tanuláshoz. A szegedi központ tanulóival együtt, összesen 162 kisdiák tanulhat a Csányi Alapítvány támogatásával, az Életút Tehetséggondozó Program keretein belül.

A Csányi Alapítvány 2005-ben kezdte meg működését.

Csányi Sándor 1953-ban született Jászárokszálláson, a helyi tsz mezőőrének és a háziipari szövetkezetben fonalhajtóként dolgozó feleségének második fiaként.

Privatizáció

Csányinak a privatizációról épp olyan markáns volt az álláspontja, mint az üzleti tervekről vagy saját elnök-vezérigazgatói posztjáról.

Tőkeemeléssel járó magánosítást nem látott szükségesnek, mert az OTP-nek a menedzsment és a könyvvizsgáló által deklaráltan nem volt tőkeproblémája. Ennek ellenére 1993 végén ötmilliárd forint értékben alárendelt kölcsöntőkét brusztolt ki magának (az állam által lejegyzett kötvényre a bank még ma is fizeti a kamatot), 1994-ben pedig ugyanennyivel megemelték a bank jegyzett tőkéjét - ezt az ötmilliárdot a következő évben százhúsz százalékon értékesítették, vagyis az ügyleten az állam még nyert is.

A kívülálló

Csányi Sándort kezdetben nem fogadta osztatlan elismerés a bankárvilágban, ami részben az OTP megítélésének, részben egyéniségének és államigazgatási múltjának volt köszönhető. "Nem rendelkezett érdemi banki gyakorlattal, inkább könyvelőnek tekintettük, mint bankárnak" - emlékszik egyik kollégája, aki szerint bankárkörökben "nyelveket nem beszélő, egyszerű kisemberként" tartották számon az OTP-vezért. Más forrásunk szerint 1991-ben, amikor az ÁVÜ a BB élére jelölte volna, a jegybank egyik elnökhelyettese megkérdezte: "Ki az a Csányi Sándor?"

Csányi "olyan lehetőséget látott meg az OTP-ben és saját magában, ami mindenki más figyelmét elkerülte" - ismeri el egy Csányival nem különösebben szimpatizáló pénzügyi szakember, hozzátéve: "Az elmúlt évek során maga is kikupálódott, megtanult angolul, tárgyalóképes, külföldön is elismert bankár lett belőle." Olyannyira, hogy akadt olyan, Csányi ténykedését egyébként szintén kritikusan szemlélő forrásunk, aki szerint "jellegzetes közép-európai beütései ellenére ő tekinthető az egyetlen magyar bankárnak.

Politika

Csányi Sándor mindig értett ahhoz, hogy a számára kedvezőtlen politikai környezetben megtalálja a döntéshozatali mechanizmus gyenge pontjait. Így tudta kihasználni az MSZP 1995-ös belharcait, de hasonló manőverekre később, az Orbán-kormány megalakulását követően is szüksége volt, hiszen (egyik OTP-s forrásunk szavaival) "nemcsak szövetségesei, de ellenségei is vannak az összes politikai pártban". 1996 és 1998 között azonban kedvezőre fordult számára a politikai klíma, Bokros helyett Medgyessy Péter, Csányi régi pénzügyminisztériumi kollégája, későbbi vadászpartnere került a pénzügyi tárca élére.