A behajtási folyamat 

A behajtási szakasz során kerül sor a fizetési felszólítások, részletfizetési megállapodások, átütemezési konstrukciók, biztosítékcsere felajánlására, személyes felkeresésre, helyszínelésre. A behajtási szakaszt a tárgyalásos rendezésre való törekvés jellemzi, amely alatt a hitelező szeretné felvenni a kötelezett(ekk)el a kapcsolatot a rendezés megoldhatóságának biztosítása, megbeszélése érdekében. Az ezen időszak alatti megegyezés sokkal kevesebb költséget indukál, mint a jogi, végrehajtási eljárási szakaszban levő eszközök költségei, ezért a kötelezett(ek) érdeke is, hogy még ebben a szakaszban áthidaló megoldás születhessen, hiszen a behajtás költségeit a pénzintézetek az ügyfél tartozásához hozzáírják. 

Szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy azon kisebb összegű tartozások esetén, ahol a tartozás nem haladja meg az érvényben levő minimálbér összegét, tehát a szerződés felmondásakor az adós nem került fel a KHR rendszerbe, a hitelkiváltó hitel, mint tartozásrendező konstrukció is esetlegesen igénybe vehető. 

Tartozásrendezés hitelkiváltással

Együttműködés 

Az OTP Faktoring csoport törekszik az ügyfelekkel való megegyezésre, amely egyben mindkét fél kölcsönös érdeke is, hiszen minél korábbi szakaszban tud megtörténni az adósság átütemezése vagy a részletfizetésben való megállapodás, annál kisebb a tartozásra számolt ügyleti és késedelmi kamat, és nincs vagy sokkal kevesebb a felmerülő költségek összege, amely az kötelezett(ek) számára összességében kedvező. Az OTP Faktoring számára szintén kedvező hiszen minél hamarabb, rendszeresen, belátható módon folyik be havonta a megállapodott pénzösszeg.  

Munkatársaink szívesen állnak az Ön rendelkezésére. Kérjük, keresse meg ügyintézőinket! Várjuk jelentkezését! 

Részletfizetési megállapodás 

Az OTP Faktoring Zrt. az ügyfelekkel való együttműködés keretében lehetőséget biztosít, a tartozás részletekben történő teljesítésére. Amennyiben az ügyfél a létrejött megállapodásban rögzített feltételeknek határidőben eleget tesz, úgy az OTP Faktoring Zrt. nem indít jogi eljárást a követelés behajtására. 

Fizetési meghagyás 

A fizetési meghagyásos eljárás tulajdonképpen a polgári per helyett alkalmazott közjegyzői nemperes eljárás, amelyre akkor kerül sor, ha a társaság felszólításai és a megállapodásra való törekvés sikertelen. 

A fizetési meghagyás a követelés tulajdonosa által közölt adatok alapján kibocsátott közjegyzői végzés, amely végrehajtás terhe mellett a követelés teljesítésére szólít fel és amely ellen a kötelezett fél 15 napon belül jogorvoslati kérelmet (ún. ellentmondást) nyújthat be. Ellentmondás benyújtása esetén az eljárás átalakul polgári perré. Ha a kötelezett nem terjeszt elő ellentmondást, a fizetési meghagyás jogerőre emelkedik és ugyanolyan végrehajtható határozatnak minősül, mint a jogerős ítélet. 

Végrehajtás  

A végrehajtás alapjául a végrehajtható közokirat (közokiratba foglalt hitel és/vagy zálogszerződés) alapján a végrehajtási záradék szolgál, vagy a jogerős bírósági ítélet, illetve közokiratba foglalás hiányában a fizetési meghagyásos eljárás jogerőssé válása után kiállított végrehajtási lap szolgál. 

A végrehajtást az OTP Faktoring Zrt. kezdeményezi és a bíróság, illetve a végrehajtható okiratot kiállító szerv az adós lakóhelye szerinti végrehajtó számára adja át a végrehajtható okiratot, amely alapján az adós jövedelmére, ingóságaira, ingatlanaira is kiterjedhet az eljárás. A végrehajtási eljárás megindításának és lefolytatásának illetéke és egyéb költségei vannak, amely a követelés összegéhez kerül hozzáírásra és a kötelezett fizeti meg azt. A végrehajtás megindítása előtt és alatt a társaság lehetőséget biztosít a tartozás rendezésére. 

Árverés  

Megkülönböztetünk közvetlen értékesítést és bírósági árverést. 

A közvetlen értékesítés lehetősége a kölcsönszerződésben / jelzálogszerződésben szereplő időintervallum alatt áll fenn a kölcsönszerződés közjegyzői okiratban történő felmondás kézhezvételétől számítottan általában 6, 12, 18 hónapon belül. Ez azt jelenti, hogy ezen időtartam alatt a hitelezőnek vagy az OTP Faktoring Zrt.- nek joga van a fedezeti ingatlant értékesíteni bírósági végrehajtási eljáráson kívül. 

Bírósági árverés akkor történik, amennyiben a hiteltartozás kapcsán elindult a végrehajtási eljárás és a végrehajtó kitűzi az árverést. Fontos tudni, hogy az árverés előtt fél órával a végrehajtó számára a tartozás teljes kifizetésével az árverési eljárás még leállítható. Az árveréseken a végrehajtó az ingatlan kikiáltási árát az értékbecslési szakvélemény által meghatározott hitelbiztosítéki érték 70 %-áig (4. árverésen 50%-áig) leviheti, annak érdekében, hogy az ingatlan minél valószínűbben elkeljen. A licitálók az árverési hirdetményben szereplő módon tudnak licitálni az ingatlanra. Amikor már egyetlen résztvevő sem hajlandó növelni az ajánlatát, a tulajdonjogot a legmagasabb ajánlatot tevő nyeri meg a vételár átutalása után. Lehetőség van elektronikus úton történő árverésre is. 

Az önkormányzatoknak lehetőségük van elővásárlási jogukkal élni az árverések során. Amennyiben ezen jogukkal élnek, az ingatlant kötelesek tulajdonos számára bérbe adni. Az adósnak az árverést megelőzően az önkormányzattól kell igényelni a beavatkozást és az önkormányzat jóváhagyása esetén élhet (tehát nem automatikusan) ezen új lehetőséggel. 

Sikeres árverés után az adós köteles kiköltözni az ingatlanból és az ingatlant kiürített állapotban átadni a végrehajtást kérőnek, amennyiben ez nem történik meg, úgy a végrehajtást kérő a hatóság közreműködését kérheti. 

Fontos megjegyezni, hogy a kötelezett anyagilag jobban jár, ha piaci áron, az OTP Faktoring jóváhagyásával, saját maga értékesíti az ingatlanát, mert így magasabb árat kaphat érte, mint az árverésen, és mentesül a végrehajtási eljárás költségei alól, amely költségek jelentősek és hozzáadódnak a követelés összegéhez. A kisebb költség és a nagyobb eladási ár pedig nagyobb saját vagyon megmaradását eredményezi a saját eladáskor, mint az árverés esetén. A pénzügyi szervezet számára is előnyösebb, ha az ügyfél minél hamarabb (a pénzintézet által megelőlegezett költségek nélkül) tudja a tartozását kiegyenlíteni. 

Kilakoltatás 

A kilakoltatási moratóriumra vonatkozó jogszabályi rendelkezések értelmében a végrehajtást kérő továbbra is kérheti a kilakoltatást, annak elhalasztása az eljáró végrehajtó kötelessége. 

A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény értelmében a végrehajtónak a sikeres árverést követően továbbra is fel kell hívnia az adóst (zálogkötelezettet) az elárverezett ingatlan elhagyására. 

Az árverezés és a kilakoltatás különbsége 

Az árverések sikerességét az határozza meg, hogy arra jelentkezik-e megfelelő árajánlatot adó vevő, vagy nem, illetőleg a vételár kifizetésre kerül-e. 

Az árverés sikeressége esetén az elárverezett ingatlan korábbi tulajdonosának el kell hagynia az ingatlant, ennek teljesítésére önként is van lehetősége. Kilakoltatás foganatosítására csak abban az esetben kerül sor, ha a korábbi tulajdonos (vagy az ingatlanban tartózkodó másik személy) az ingatlant nem hagyja el önként.